Én már gyerekkorom óta rendszeresen és bár amatőr szinten de annak a legfelső ágát tekintve, folyamatosan sportolok valamit. Ez nem változott meg a főiskola alatt sem és igazság szerint akkor sem amikor dolgozni kezdtem. Most is érvényben van ez nálam. Én táncoltam verseny szinten és foglalkoztam harcművészetekkel is, jelenleg pedig akadálypályás futóedzéseket csinálok és a versenyeket is előszeretettel látogatom. Persze nem egyedül, mert manapság már van egy tökéletes edző partnerem, egy apple watch óra keretében. Lehet hogy ez furcsán hangzik, de én már rászoktam arra, hogy összeírok egy edzéstervet és azt végig viszem, egyedül és alázattal, de végig élvezve. Nekem többet jelent, ha az időm egy-egy futás során nem a legjobb de élvezem, és tudom, hogy sokan nem így lennének vele, ezért például futni csak egyedül futok.
Mindig is azt gondoltam, hogy a férjem ezt nem igazán érti, mert mindig azt láttam rajta, hogy úgy érzi, valamilyen felesleges cél miatt sanyargatom magam, pedig fogalma sincs, mert ő igazság szerint sosem sportolt, hogy milyen jó érzés egy-egy edzés után azt érezni, hogy az embernek minden porcikája elfáradt, de megtette amit tudott és sikerült elérni azt az időt, azt a távot és így sorolhatnám.
Pár napja volt a névnapom és hatalmas ajándékot kaptam tőle, a kis dobozban ugyanis egy apple watch 5 szíj volt. Ez nekem nem csak azt jelenti, hogy ő bizony elfogadja, hogy én járok edzeni, akkor is ha neki ez nem annyira fontos, és támogatni tud benne, érti, hogy ez nekem fontos. Pont ezért ez nekem egy gyönyörű ajándék, és nem mellesleg a két új szíj is gyönyörű.